Mesztia – Chalaadi gleccser

Mielőtt Grúziába utaztam megpróbáltam útitársakat találni Couchsurfingen. Pontosabban az ország csoportjába írtam csak be, tehát azért így nem erőltettem magam halálra. Szerencsére tudtam válogatni, azonban az emberek többsége jó előre megtervezte az útját velem ellentétben, illetve referencia nélküli emberekkel alapvetően nem veszem fel a kapcsolatot ilyen esetben. Így találkoztam Arminnal Németországból, aki otthonról végig motorral jött és tart Irán felé. Sok szempontból ez nagyon szerencsés volt, ugyanis túrázni se kellett egyedül, a szállás Mesztiában így le lett szervezve előre és a túra kezdetéig motorral mentünk, ami azért elég fasza volt.

A szállásunk egy homestay volt (a helyi családok ajánlanak fel szobát, ellátást), de igazából itt nem volt kirakva tábla, bookingon is kereshetné az ember, sajnos kontaktom sincs, de megmutatom szívesen merre volt élőben. 🙂 35 larit (~ 4000 Ft) fizettünk fejenként éjszakánként, ebben benne volt a reggeli és a vacsora, de olyan mennyiség, hogy azt szerintem maximum egy osztály tudta volna befogadni. A házinéni nagyon aranyos volt, igazából mindig elfelejtette, hogy nem beszélünk oroszul. A szüleié a ház, őket ápolja és mellette így jut egy kis betevő is.

DSC08579k

DSC08572k

A nem rövid éjszakai utazásom után elindultunk a Chalaadi gleccser felé. Lényegesen lerövidítettük a túrát így, hogy a hídtól indultunk. Azért így is kellett nem elsietve 1-1,5 óra a gleccserhez felérni. A túra után a városka egyik őrtornyába is felkapaszkodtunk. Szinte minden házhoz tartozik egy torony. Érdemes tudni, hogy a természeti adottságokból kifolyólag egy szinte bevehetetlen régióról beszélünk. A helyi szvánoknak saját nyelvük és kultúrájuk van, igazából a grúzok többsége eléggé barbárnak tartja őket. A vérbosszú erősen él még itt, az ismerőseim mesélték, hogy megcsalásért fülét vágják például az embernek. Úgy gondolom Mesztiában nem kell ilyenek látványától se tartani, hiszen a turizmus (sajnos) egyre jobban épül ki. Viszont aki Ushguliba is elmegy, az már más tészta.

A túra után kiültünk a városka parkjába sörözni és persze, hogy egy magyar srác jött oda hozzánk, mondta hogy vagy magyarnak vagy lengyelnek tippelt (átalakulok biztos). Ő sátorral volt és előre szólt, hogy készülhetünk a másnapi túránkra izmokkal, mert kemény lesz.

DSC08630kbw

DSC08650k

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s